2010. október 2., szombat

Oszkó és a birodalmi főoligarcha

Valaki megírta Oszkó Péter blogján, ideidézem.

„Tudom, lehet racionális, elfogadható magyarázata a Csányi cégéhez való csatlakozásnak. Számomra – és bizonyos vagyok benne, hogy nagyon sok más számára is – ez mégis komoly csalódás. Ha teheti, kérem, magyarázza meg. Nem vonom kétségbe az őszinteségét, sem mindannak a hitelességét, amit eddig mondott – sőt, azt sem, amit esetleg ezek után is fog –, mégis, amolyan utolsó csepp a pohárban érzést kelt ez a hír.

Elmondom azt is, mi az oka a csalódásnak: Csányi Sándor közismerten Orbán Viktor jó barátja és politikai szövetségese, a legnagyobb magyar oligarcha, akinek e minőségében kitüntetett szerepe van és lesz a “Nemzeti Eg[y]üttműködés Rendszere” fedőnevű rémálomban, ami Magyarországon az európai jogállam helyébe finoman szólva is “irányított demokráciát”, szabadsághiányos, függőségi rendszerek vezérelte tekintélyuralmat léptet. Ehhez ön akarva-akaratlanul asszisztál ezzel a lépésével, a szabadság és a jogállam hívei számára jól csengő nevét adja hozzá, ami kétségbeejtő.

Sajnálattal üdvözlöm.”


Jó lenne, ha mondana erről valamit. Nem tudom ugyan, a csalódás érzetét el tudná-e oszlatni bármi is, mert a lényeg mégis ez marad, bárhogyan fogja is föl ő maga ezt az állásvállalást. Pedig jó volt tudni, hogy van egy kiváló, okos, megvesztegethetetlen pasas, akit öröm hallgatni, ráadásul baromi jók a néha elmosódott telefonos fotói, az észrevételei és az egész felfogás, amiben létezik.

Nincsenek megjegyzések: