Legyen az NMHH PCF!

Rengeteg baj van a médiatörvénnyel és a médiahatósággal. Nézzük mindjárt az utóbbi nevét: Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság. Túl azon, hogy a „nemzeti” és a „hatóság” eleve riasztó egy efféle hivatal elnevezésében, amennyiben azt a tévképzetet tükrözi, hogy a nemzet élcsapatának képviseletében hatóságként kell felügyelnie, mit mondhat a nemzet - van benne a szokásos bumfordi, fontoskodó tudatlanságról árulkodó helyesírási hiba is. Kötőjel kellene ugyanis a „média” után (ami felveti mellékesen, vajon indokolt-e a hatóságot nagybetűvel írni), mert anélkül azt jelenti, hogy a hivatal maga a nemzeti média - amiben van is igazság, hiszen központosított szerkesztői hatáskört von magához - és emellett a hírközlési hatóság. Feloldható lenne a probléma a szavak sorrendjének megcserélésével - Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság (NHM) -, de jobb lenne a hivatalt valóságos funkciójának megfelelően elnevezni.

Legyen inkább Pártszolgálati Cenzúra- és Feljelentőhivatal (PCF). Így minden a helyére kerül.

Schöpflin György és a hülyeség mélységei

Schöpflin György fideszes EP-képviselő szerint azért kell médiahatóság, mert a nem választott tisztséget betöltő újságíró nem mondhatja meg egyedül, mi a közérdek. Jézus úristen.

Ebben az egyetlen mondatban, amit a képviselő az Európai Parlamentnek a magyar médiatörvényről szóló közmeghallgatásán mondott, benne van a Fidesz tökéletes sötétsége a szabadság és a sajtószabadság mibenlétét illetően. Már ha feltételezünk egyáltalán bámilyen filozófiát a vegytiszta önkény mögött, ami az otromba hatalmi gépezet minden lépését mozgatja.

Vajon mi alapozza meg azt a hiedelmét a derék mameluksereg alvezéreinek, hogy ők viszont meg tudják mondani, mi a közérdek, továbbá hogy a sajtónak az lenne a dolga, hogy ezt tegye (azaz "megmondja, mi a közérdek")? Schöpflin képviselő, aki a 89-es alkotmányt zavartalanul sztálinistázza le minden adandó alkalommal, arra a kérdésre, hogy tudna-e egyetlen olyan cikkelyt is mondani belőle, amelyikre megállja a helyét ez a jelző, a konstruktív bizalmatlansági indítványt hozta fel - mint ami nem igazán jól működő intézmény. Nem derült ki, hol bújik meg a sztálinizmus, de annyi baj legyen.

Nem derült ki továbbá, nem gondolja-e úgy, hogy hatóságosdival tönkretenni a sajtószabadságot ezzel szemben jelentős mértékben emlékeztet a sztálinizmusra, amennyiben súlyos büntetések kiszabásának lehetőségével felruházott, műveletlen és párthű hivatalnokokra bízni annak eldöntését, hogy mit szabad leírni-mondani-közvetíteni, teljes elvetése a nyugati féltekén a liberális demokráciát, vagyis a szabad társadalmakat megalapozó elvnek. Eszerint ugyanis az egyének alkotta társadalom az úr, az ő szabadsága és jogai - például a vélemény- és szólásszabadság - természetesek, amit a kormánynak az úr intézőjeként tisztelnie, az államnak védenie kell, ellenkező esetben csak az önkény és a szolgálójául szegődő bornírt ideológiák maradnak.

Szaros Pista Jézus nevenapján

2011. január 1-től Magyarország tölti be az EU soros elnökségének tisztét, miniszterelnökként személy szerint Orbán Viktor. Gratulálunk!