2011. április 17., vasárnap

Miért nem lép fel a TEK a pogromra készülő paramilitárisok ellen?

Kezd tragédiává sötétedni a tragikomédia, amit a Fidesz uralma jelent. Önmagában is súlyos történelmi fordulat, hogy a demokratikus jogállami alkotmányt a fideszes pártállam giccses, hazug és cinikus alkotmányára cserélik. Ha ez nem járna együtt az ellenállás, a demokratikus, európai ellenzék megjelenésével, még szomorúbb lenne - így van benne szépség is. Csakhogy a két tűz közé kerülő Orbán hátországában, a vidéken eközben tombolnak a szabadjára engedett neonácik, akik kiképzőtábort építenek a romák tőszomszédságában, fenyegetik, megfélemlítik és provokálják őket, a rendőrség pedig nem védi meg őket. Csak találgatni lehet, hogy a helyi rendőrség tehetetlenkedéséről, esetleg a nácikkal szimpatizáló érzületéről, vagy ugyanennek központi változatáról, a Fidesz és problémakezelésre merőben alkalmatlan vezérének félelméről van-e szó, amivel nem meri kockáztatni a jobbikos érzelmű tábor teljes szembefordulását. Kormányzati gyávaság, embertelenség és tehetetlenség a pártállami alkotmány elfogadásának előestéjén, miközben a tízmilliárdból fölszerelt, terrorelhárítónak hazudott orbánista testőrség az Audi Q7-esekkel egyetemben lapít a laktanyájában. Holott ha valami, az terrorizmus, ha törvénytelenül szerveződött rasszista csoportok erőszakosan fenyegetnek védtelen embereket, köztük rengeteg gyereket. Undorító, félelmetes és kétségbeejtő.

2011. február 11., péntek

Alkotmányozás: csapda és porhintés

"Nincs alkotmányozási kényszer" - közli halkszavúan az LMP és az MSZP vezetője időről időre, miközben az előbbi lebegteti, hogy részt vesz-e majd a parlamenti vitában, utóbbi pedig - bár legalább a részvételt visszautasítja - saját alkotmánytervezeten molyol.

Miért, könyörgök?

Nem világos talán, miről van szó? Sem értelme, sem haszna nincs az orbánista alkotmánynak, kára és veszélye annál inkább. Semmiféle politikai racionalitás nem fedezhető fel abban, ha az ellenzéki pártok nem a leghatározottabban ellenzik és semmi módon nem asszisztálnak hozzá. Ha az MSZP saját alkotmánytervezetet készít, miközben "nincs alkotmányozási kényszer", azzal ellentmond önmagának.

Ha az LMP ismét Orbán leghasznosabb idiótájának bizonyul, és belelavírozza magát abba, hogy részt vegyen a "vitában", azzal csak a Fidesznek teszi meg azt a szívességet, hogy nem szigeteli el a nyilvánvalóan szabadságellenes, önkényes és ezt az országot jelentős időre a Fidesz hatalmának csapdájába ejtő alkotmány munkálatait. Pedig megkönnyíthetné ezt a puszta hiúság is, mert párját ritkítja a röhejesség, ami a Fidesz Pozsgayval, Szili Katalinnal és a Szentkoronával súlyosbított barkácsolását jellemzi.

Remélem, lesz annyi maradék esze az LMP-nek, hogy legalább attól az esélytől nem fosztja meg a magyar politikát, amit az orbánista alkotmányozás karanténba helyezése jelenthet.

2011. február 7., hétfő

Mondja a semmit a Nemzetmegvezető

Mégis úgy tesz mindenki, mintha ez esemény lenne, számítana valamit, elemzők hordái elemzik a semmit, közvetítik élőben és tulajdonítanak jelentőséget neki. Persze kellene hogy legyen jelentősége, sőt, önmagában a várakozások nem teljesülése is valami, hat például a piacra - ezzel jár, ha valaki úgynevezett miniszterelnök. Lesz persze valami, talán a jövő héten, a háromnapos frakcióülésen véglegesített improvizáció, „csak annyi kell, hogy ne rakjanak minket a hitelminősítők a spekulációs kapszlijukba”. Haladék is lesz, be is jöhet ez-az, például a masszív gazdasági növekedés Németországban, ami Dagadó herceg és a Főszakács minden hajmeresztő, kártékony és nem mellesleg jogtipró pancserkedése ellenére a felszínen tarthatja Magyarországot és el lehet majd adni gazdaságpolitikai sikerként.

Pedig vannak jelentős események is, amelyekre a sajtó jóval nagyobb hangsúllyal kellene, hogy figyeljen. Oszkó és Bajnai közleménye és Oszkó válasza a Magyar Nemzet-Budai tengely felpörgetett fokozatú támadására ilyen. Ezerszer többet mond csak ez a két rövid írás mindarról, ami és ahogyan ebben az országban történik, mint a Nemzetmegvezető ankétja a seggnyalók karának hozsannázása közepette. Csak nem olyan látványos és nem is olyan kényelmes, keveseket érdekel és még az elemzők sem lóghatnak fürtökben körülötte, hogy álmegállapításokkal kápráztassák el az értő közönséget.

Álsajtó áltémákról álmegállapításokat tesz. Talán nem véletlenül. Így nem ütközik a cenzúratörvénybe és valamelyest még jövedelmező is maradhat. Van egy maroknyi kivétel, de látszik a tendencia. Ha nem említjük is a számtalan egyéb kárt, amit az Orbán-rezsimnek köszönhetünk, ebből is látszik: békeidőben kevés nagyobb csapás érhette volna szeretett hazánkat, mint hogy önnön népe húzza magára a Nemzetmegvezetőt és társulatát, a felkapaszkodott niemandok janicsárhadát, akik készségesen hajtják végre a jogállam, az alkotmány és a demokrácia szétzilálását, és a kisebb-nagyobb hatalmi pozíciókba befészkelve magukat beláthatatlan időre megszilárdítják a feudális, személyi függőségek rendszerén alapuló ázsiai berendezkedést.

2011. január 12., szerda

Legyen az NMHH PCF!

Rengeteg baj van a médiatörvénnyel és a médiahatósággal. Nézzük mindjárt az utóbbi nevét: Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság. Túl azon, hogy a „nemzeti” és a „hatóság” eleve riasztó egy efféle hivatal elnevezésében, amennyiben azt a tévképzetet tükrözi, hogy a nemzet élcsapatának képviseletében hatóságként kell felügyelnie, mit mondhat a nemzet - van benne a szokásos bumfordi, fontoskodó tudatlanságról árulkodó helyesírási hiba is. Kötőjel kellene ugyanis a „média” után (ami felveti mellékesen, vajon indokolt-e a hatóságot nagybetűvel írni), mert anélkül azt jelenti, hogy a hivatal maga a nemzeti média - amiben van is igazság, hiszen központosított szerkesztői hatáskört von magához - és emellett a hírközlési hatóság. Feloldható lenne a probléma a szavak sorrendjének megcserélésével - Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság (NHM) -, de jobb lenne a hivatalt valóságos funkciójának megfelelően elnevezni.

Legyen inkább Pártszolgálati Cenzúra- és Feljelentőhivatal (PCF). Így minden a helyére kerül.

2011. január 11., kedd

Schöpflin György és a hülyeség mélységei

Schöpflin György fideszes EP-képviselő szerint azért kell médiahatóság, mert a nem választott tisztséget betöltő újságíró nem mondhatja meg egyedül, mi a közérdek. Jézus úristen.

Ebben az egyetlen mondatban, amit a képviselő az Európai Parlamentnek a magyar médiatörvényről szóló közmeghallgatásán mondott, benne van a Fidesz tökéletes sötétsége a szabadság és a sajtószabadság mibenlétét illetően. Már ha feltételezünk egyáltalán bámilyen filozófiát a vegytiszta önkény mögött, ami az otromba hatalmi gépezet minden lépését mozgatja.

Vajon mi alapozza meg azt a hiedelmét a derék mameluksereg alvezéreinek, hogy ők viszont meg tudják mondani, mi a közérdek, továbbá hogy a sajtónak az lenne a dolga, hogy ezt tegye (azaz "megmondja, mi a közérdek")? Schöpflin képviselő, aki a 89-es alkotmányt zavartalanul sztálinistázza le minden adandó alkalommal, arra a kérdésre, hogy tudna-e egyetlen olyan cikkelyt is mondani belőle, amelyikre megállja a helyét ez a jelző, a konstruktív bizalmatlansági indítványt hozta fel - mint ami nem igazán jól működő intézmény. Nem derült ki, hol bújik meg a sztálinizmus, de annyi baj legyen.

Nem derült ki továbbá, nem gondolja-e úgy, hogy hatóságosdival tönkretenni a sajtószabadságot ezzel szemben jelentős mértékben emlékeztet a sztálinizmusra, amennyiben súlyos büntetések kiszabásának lehetőségével felruházott, műveletlen és párthű hivatalnokokra bízni annak eldöntését, hogy mit szabad leírni-mondani-közvetíteni, teljes elvetése a nyugati féltekén a liberális demokráciát, vagyis a szabad társadalmakat megalapozó elvnek. Eszerint ugyanis az egyének alkotta társadalom az úr, az ő szabadsága és jogai - például a vélemény- és szólásszabadság - természetesek, amit a kormánynak az úr intézőjeként tisztelnie, az államnak védenie kell, ellenkező esetben csak az önkény és a szolgálójául szegődő bornírt ideológiák maradnak.

2011. január 3., hétfő

Szaros Pista Jézus nevenapján

2011. január 1-től Magyarország tölti be az EU soros elnökségének tisztét, miniszterelnökként személy szerint Orbán Viktor. Gratulálunk!

2010. december 17., péntek

Lázadááás!

December 20., hétfő 6 óra, a budapesti Szabadság tér. Tüntetés a sajtószabadságért. Megyek.

Részletek itt vagy itt.